Sok nyugat-európai véleményvezér fókuszál manapság Magyarországra, Orbán konzervatív kormányzását Európa-ellenesnek, diktatórikusnak és idegengyűlölőnek ábrázolva – kezdi a svájci Weltwoche lapban megjelent cikkét Szalai Zoltán. Illiberális demokráciáról beszélnek, miközben a valóságban a magyarok a keresztény, nyugati értékeket, az EU külső határait védik, és egy szabad, szuverén és önbizalommal teli ország polgárai. Hogyan lehet ezt az ellentmondást feloldani? – teszi fel a kérdést Szalai. A szerző szerint Orbán a politikájával a magyar választók nagy részét képviseli, ahogy a konzervatív kívánalmaknak is megfelel. Ezzel Orbán kormánya lett a zöld és balliberális mozgalmak kedvenc ellensége Európában és különösen Németországban. Andreas Rödder, a mainzi egyetem neves konzervatív történésze szerint a magyarok a balos identitáspolitika ellenképei.
Orbán negyedszer nyert kétharmaddal, ami sok nyugatit felzaklatott.
Ők Magyarországot fenyegetőnek találják, mert példát mutat arra, hogy a konzervatív politika találkozik az emberek nézeteivel. Emiatt aztán mindig hevesek a magyar kormányfő elleni támadások.
Szalai Zoltán szerint Orbán hűséges marad a saját politikájához, ami meggyőző a választók nagy többsége számára – és politikája Magyarországot szolgálja.
Emiatt is lehetséges, hogy Magyarország végül gyakorlatilag érintetlen maradt a 2015-ös migrációs válság negatív hatásaitól: a kormány megvédte a határokat, és maga döntötte el, kikkel szeretne az ország együtt élni.
A magyarok érzékenyek a szabadságukat, szuverenitásukat és életmódjukat fenyegető veszélyekkel szemben.
Az EU kötelező migránskvótáinak ötlete csak felerősítette a szabadságvágyukat.
A Covid-járvány idején Magyarország minden elérhető oltást bevetett a lakosság immunizálására, majd amint lehetett, visszaállította a korlátozások előtti szabadságot. 2021 májusától már alig voltak korlátozások, ami javította az életminőséget, és fellendítette a gazdaságot.
Az Orbán-kormány első célja 2010 után az volt, hogy a szocialisták katasztrofális kormányzása után növelje a foglalkoztatást és a jólétet. Rendezni kellett a lakosság eladósodottságát, reformálták az adópolitikát, csökkentették és egyszerűsítették az adókat.